A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás.

A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.

A jogintézmény legfőbb célja száz évvel ezelőtti bevezetésekor az volt, hogy az előreláthatólag nem vitatott igények peren kívül nyerjenek gyors elintézést, ami nemcsak a bíróságot tehermentesíti, de a felek számára is kedvező mind az időtartama, mind költségvonzata szempontjából. A fizetési meghagyásos eljárás mára – akárcsak Európa legtöbb államában – kulcsfontosságú jogintézménnyé vált a vállalkozások közötti késedelmes fizetés és a körbetartozás problémáinak megoldása szempontjából.

Az eljárás lényege, hogy a jogosult beadja a kérelmét az azt elbíráló szervhez (jelen esetben a közjegyzőhöz), amely – ha a kérelem formailag nem hibás – rövid határidőn belül kibocsátja a fizetési meghagyást; ebben a kötelezettet felhívja, hogy a kért összeget a jogosultnak fizesse meg. A kötelezett ezután vagy megfizeti a kért összeget, vagy ellentmondással él, és az eljárás perré alakul, amelyet a bíróság tárgyal le. Ha a kötelezett nem vitatja a követelést, akkor végrehajtható okirat keletkezik (jogerős fizetési meghagyás), ha viszont vitatja, az eljárás úgy folytatódik, mint egy tipikus jogvita: a bíróság előtti perrel. A fizetési meghagyásos eljárás az Európai Unió minden tagállamában ismert nemperes eljárás.

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes.